Hogyan és mit tanulnak a diákok a történelemórákon a nagyvilágban? Kutatócsoportunk Franciaországtól Kínáig elemzi a történelemtanítás szabályozását és a történelmi gondolkodás fejlesztésének lehetőségeit.
A tanulmány egy folyamatban lévő összehasonlító kutatás első eredményeit mutatja be a neveléstudomány területén. A kutatás a Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézete támogatásával alakult kutatócsoport munkája.
A szakmai együttműködés legfontosabb célkitűzése feltáró elemzéseket készítése a történelem és az állampolgári ismeretek európai és ázsiai országban elfoglalt helyzetének összehasonlítására. A kutatás egy komparatív eszköz, a történelem és az állampolgári ismeretek összehasonlító keretrendszerének (CFHCE) kialakításával kezdődött, amely a vizsgált országok nemzeti tartalomszabályozási rendszereit holisztikus módon célzó elemző indikátorok sorozata. A nemzeti tantervekre, a kimeneti vizsgáztatásra, a deklarált kompetenciákra, a fejlesztési célokra és az előírt tananyagra összpontosít.
A tanulmány a történelmi gondolkodás területén végzett elméleti kutatásunk első ered-ményeit is összegzi. Az első feltáró elemzési szakasz eredményeként a történelmi gondolko-dás komplex szintetizált modelljét mutatjuk be. A modell első változata a történelmi gondol-kodáshoz szükséges részkompetenciák, diszciplináris tudáselemek, nézőpontok, módszerek és online felületek összegzését tartalmazza. A történelmi gondolkodás kutatásában a nemzetközi történelemdidaktikai diskurzus alapján összefoglalt összetevőkhöz kutatócsoportunk egy új elemet javasol: az információs és médiaműveltség fejlesztését.
Kulcsszavak: történelemtanítás, történelemdidaktika, állampolgári nevelés, összehasonlító elemzés, kontinentális fejlődésmodell
