Septem artes liberales
Az ókorban a szabad emberhez méltó ismereteket „szabad művészeteknek (artes liberales)” nevezték, amelyek mai értelemben tudományt, mesterséget vagy művészetet is jelenthetnek. Az artes azonban nem csupán a tudást és a gondolkodást jelenti, hanem a „fegyelmezett módszeresség követelményét” is (Zsinka, 2014). Így különböztették meg az általuk - az elme művelődésére alkalmas - nagyra becsült tevékenységeket a fizikai munkáktól és a kereskedelemtől. Az iskolákra és az oktatás tartalmára még évszázadokkal később is nagy hatást gyakorolt ez a meghatározás.
A trivium és a quadrivium kora középkori felosztása (Boethius vagy Martianus Capella mentén) együttesen alkotja a hét szabad művészetet (septem artes liberales). A trivium a grammatika, a dialektika és a retorika hármasa, az alap megértéshez szükséges előképzettség, amelyre a további tudás épül. A quadrivium az aritmertika, a geometria, az asztronómia és a zene tudományait foglalja össze, amelyet mathematica néven is szoktak említeni, hiszen valamennyi számokkal vagy mennyiségekkel foglalkozik. Dr. Jeffrey Lehman szerint mindkét területre, és ezek ellentétének kibékítésére egységesen szükség van a világ teljes megértéséhez. Nyilatkozatában úgy véli, ezen művészetek mindegyike hozzájárul a lélek formálásához és rendezéséhez.
Egészen az újkorig a humán tudományok túlsúlyba kerültek az európai iskolákban, hiszen a trivium megismerésére helyezték elsődlegesen a hangsúlyt. A Biblia megértésére való törekvés hatására csak a triviumot oktatták, a quadriviumot pedig még a középkorban is csak magasabb színvonalú iskolákban lehetett elsajátítani.
Trivium és a klasszikus oktatás
A septem artes liberales egymásutániságot feltételeznek az ismeretek elsajátításában, egymásra épülő diszciplínák. Sőt mi több, a trivium ismerete nélkül a további tudományokban való elmélyüléshez hiányzik a megfelelő előképzettség. A klasszikus nyugati szemléletben az alapfokú oktatás eleme ez a három diszciplína. Ebben a felfogásban a tanár vezeti és szabályozza az órát, és a grammatika megtanítása után kérdéseket vet fel a diákok gondolatainak serkentése érdekében. A szókratikus módszer azonban csak úgy használható, ha a gyermekek megfelelő alapismeretekkel rendelkeznek, a tanár pedig rendet tud tartani az osztályteremben.
A tanulás első lépcsőfoka a grammatika, amely az alapvető szókincset, gondolatkészletet foglalja magába, az érzékszervekkel befogadható dolgokat meghatározza és megnevezi. Ez a gyermekek első tanulási szintje is, így sajátítják el anyanyelvüket és alakítják ki fogalomismeretüket. Az ismétlés az egyik leghatékonyabb tanulási módszer ebben a szakaszban, hiszen a hallott ismereteknek rögzülniük kell. Régebbi korokban is költők, írók szövegeinek gyakorlásán és memorizálásán keresztül tanították a nyelv egységeinek megismerését.
A dialektika a következő lépcsőfok, amikor a tanuló már megfelelő fogalomkészlettel és szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy önálló gondolatokat, logikus gondolkodást alakítson ki. Az ítélőképesség kialakulása, az érvelés megtanulása, és a jó (Miért? és Hogyan?) kérdések feltétele tartozik ebbe a szakaszba. Az ítélőképesség azon alapszik, hogy megalapozott tudással rendelkezik, aminek hatására képes a hamisságot felismerni és kijavítani. Kész vitázni, álláspontját érvekkel, logikusan alátámasztani.
A trivium harmadik pillére, amikor a grammatika fogalmait a dialektikával logikusan rendezve képessé válunk közvetíteni és másokat meggyőzni: ez a retorika. Arisztotelész definíciója szerint a retorika „az az erő, hogy minden helyzetben meglássuk azt, ami képes meggyőző erőt kifejteni”. A választékos, tartalmilag helyes beszéd a római polgárok számára is ugyanolyan kulcsfontosságú volt, mint a modern politikusnak, tanárnak vagy éppen egy tárgyaló félnek. A jó szónoki képességek gyakorlásán túl a tiszta ismeretátadás képességére, az ötleteik és érveik meggyőző átadására készülnek fel a diákok ebben a tanulási szakaszban. Ehhez – az előző lépcsőfokok ismeretein túl – önismeretre, magabiztosságra, jó beszédkészségre és a retorikai eszköztár ismeretére van szükség.
Trivium az MCC-ben
A Mathias Corvinus Collegium valamennyi képzésében nagy hangsúlyt fektetünk mind a tudásra, mind a tudás átadásának képességére.
Az Egyetemi Programba olyan hallgatók jelentkezését várjuk, akik valamely felsőoktatási intézmény aktív hallgatói, és készek tehetségüket kibontakoztatni, a szakterületi tudásukat elismert hazai és nagy nemzetközi szaktekintélyek segítségével tovább mélyíteni és szélesíteni. Az interdiszciplinaritás elvárás, a második évben az iskolarendszerbe bekerült hallgatók más Iskolák kurzusain is aktívan részt vesznek, így előfordulhat, hogy egy egyetemen jogot hallgató MCC-s diák a Jogi Iskola tagjaként a nemzetközi viszonyrendszerekbe is betekintést nyer a Nemzetközi kapcsolatok Iskolán keresztül, vagy a Média Iskolában újságírói, szerkesztői fortélyokat sajátít el.
Emellett az első (Junior) évben egyfajta felkészülésre, alapozásra kapnak lehetőséget. Olyan témákat érintenek a tanáraik segítségével, amelyek nem részei a magyar közoktatási rendszernek, azonban kamatoztathatják a jövőben, bármilyen területen is készülnek munkába állni. Egyebek mellett politikai filozófia kurzust hallgatnak a közéletre való felkészülést segítve, és a mikro- és makroökonómia alapfogalmaival is megismerkednek. A grammatika úgy jelenik meg ebben a műfajban, mint az új tudományterületek fogalmi készletének megismerése. Azonban – az életkori sajátosságoknak és előképzettségnek megfelelően – a dialektika is ugyanebben az évben már megjelenik, a formális és informális logika fejlesztése nagy hangsúlyt kap a junioroknál. A tudományterületek színessége és a világ megismerésének hatására nyitott gondolkodásmód kialakítására fókuszál az első év. A retorika magas szintű művelésének érdekében megismerik hallgatóink az érvelés-, tárgyalástechnika és a jó vita alapjait, és a megfelelő vitakultúrát sikeresen elsajátítják az elméleti alapozáson túlmutató gyakorlat-orientált programokon. Nagy hangsúlyt fektetünk az írásbeli és szóbeli készségek fejlesztésére magyar és idegen nyelven is.
További tudnivalók és a jelentkezési felület linkje itt elérhető.
A trivium 21. századi oktatásban elfoglalt szerepéről és relevanciájáról Martin Robinson Trivium 21c: Preparing Young People for the Future with Lessons From the Past című könyvében értekezik.
Források:
Gloviczki Zoltán, Zsinka László: Nevelés és iskola az antik és középkori Európában, PPKE BTK, 2013
https://www.hillsdale.edu/hillsdale-blog/academics/understanding-trivium-quadrivium/
