Tóth Judit PhD hallgató, PTE BTK „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola Fodor Richárd egyetemi tanársegéd, Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK Vitéz János Tanárképző Központ
Absztrakt
Az elmúlt időszak nemzetközi oktatási stratégiái azt mutatják, hogy az érdeklődés középpontjában az iskolai hatékonyság és az iskolában elsajátított tudás alkalmazhatósága áll, ahogyan azt az OECD éves jelentései vagy az Európai Unió által közzétett oktatási iránymutatásokat tartalmazó dokumentumok tükrözik. A tudásnak, mint instrumentális tényezőnek ez a középpontba állítása az oktatási rendszereket is változásra kényszeríti. Jelen tanulmány az Egyesült Királyság két állama (Anglia és Skócia) történelemtanításának tartalomszabályozási kontextusát mutatja be, melyek a magyartól szignifikánsan eltérő tantervi struktúrával és vizsgarendszerrel rendelkeznek. A történelemtanítás eltérő célrendszere tetten érhető az eltérő tantervi elrendezésben (kurrikulum-típus), a történelem tantárgy, vagy kurzus tananyagában, választhatóságában és a vizsgafelkészítés módszertanában. Az Egyesült Királyság angolszász oktatási rendszere a kontinentális struktúráktól markánsan eltérő fejlődési modell szerint alakult ki egy sokszínű, decentralizált, széleskörű autonómiát nyújtó keretet eredményezve. A tanulmányban a két oktatási rendszer tartalmi szabályozásának két sarokpontját, a tantervet és a kimeneti vizsgáztatás középfokú történelemtanításban betöltött szerepét hasonlítjuk össze. Tanulmányunk célja a kitekintés és két eltérő oktatásfilozófiai példa felvillantása, amelyek segíthetnek saját történelemtanítási gyakorlatunk értékelésében.
Kulcsszavak: történelemtanítás, tartalmi szabályozás, tanterv, vizsga, Anglia, Skócia
