A nők gyakran vezették az oktatás fejlesztését világszerte.

Ma profitálunk azokból az úttörő ötletekből, amelyet a nők hoztak az oktatási szektorba, de elképzeléseiket nem mindig fogadták el széles körben.Az egyik, amit tanulhatunk a női úttörőktől az oktatásban, hogy soha ne add fel az elképzeléseidet. Íme pár külföldi példa:

Ayesha Jalal
„Az ember történelmének ismeretében tisztázni kell identitástudatát és a világban elfoglalt helyét… Azt hiszem, ha valaki jobban ráhangolódott a saját történelmére, tanulmányozta azt, akkor az általa feltett kérdések egy része identitásválságnak minősül, valójában azonban válaszok rájuk.”

Ma Jalal Mary Richardson történelemprofesszor a Tufts Egyetemen, és olyan kurzusokat oktat, mint az iszlám és a Nyugat és a kortárs Dél-Ázsia. Számos könyvet írt, köztük a „Pakisztán harca”, „Az egyedüli szóvivő”, „A megosztottság, a demokrácia és a tekintélyelvűség kára Dél-Ázsiában” címmel.

Maria Montessori
„A gyermekről való gondoskodásunkat nem annak a vágynak kell irányítania, hogy „tanulj meg vele dolgokat”, hanem annak a törekvésnek, hogy mindig égetjük benne azt a fényt, amelyet intelligenciának neveznek.

1896-ban megszerezte orvosdoktorát, és az egyik első női orvos lett Olaszországban.

A római menedékházakban szerzett tapasztalatai segítettek tanítási módszereinek kialakításában, amikor megnyitotta saját iskoláit. Megalapította első „Casa dei Bambini”-ját, ami azt jelenti, hogy Gyermekek Háza. Oktatási módszerei segítettek a diákoknak elköteleződésben maradni és önmagukat tanítani. Montessori megalkotta az „auto-learning” kifejezést módszereinek leírására. Iskolája óriási sikert aratott, és hamarosan az ötéves gyerekek olvasni és írni kezdtek. 1908-ra öt iskolát nyitott Rómában és Milánóban.

E siker után Montessori úgy döntött, hogy Indiába viszi tanításait. Sok új diákot tanított Madrasban. Fiával, Marióval együtt több mint 1500 indiai tanárt képeztek ki, és számtalan mást inspiráltak. Munkája eredményeként Nobel-békedíjra jelölték. Indiában töltött ideje alatt találkozott befolyásos vezetőkkel Mahatma Gandhival, India volt miniszterelnökével, Jawaharlal Nehruval és Rabindranath Tagore költővel.

Élete hátralévő részét azzal töltötte, hogy tanításait terjesztette a világ országaiban, beleértve az Egyesült Államokat is. Napjainkban a diákok szerte a világon még mindig részesülnek Montessori úttörő filozófiájából.

Stephanie Bravo
„Szeretem oktatni és összehozni az embereket… Ez számomra a mentorálás.”

Stephanie Bravo, M.A., társalapítója a StudentMentor.org non-profit szervezetnek, amelynek célja az alacsony jövedelmű főiskolai hallgatók támogatása azáltal, hogy összekapcsolja őket az iparág szakembereivel. Ma a program országszerte több ezer főiskola hallgatóinak nyújtott segítséget, és számos oktatási kérdésben partneri viszonyt alakított ki a Fehér Házzal.

 

Magyarországon 1895. december 19-én vált lehetségessé, hogy a bölcsészettudományi és orvosi karokat női hallgatók is látogathassák, ami mérföldkőnek számított a magyar nőmozgalom és az egyenjogúság történetében. Ez a lépés jelentős előrelépést jelentett a nők tudományos és szakmai életpályájának kibontakoztatásában.

Az 1840-es évektől kezdve egyre erősödő nőmozgalmak, olyan magyar vezéralakjai jelentek meg, mint:

Teleki Blanka
"A művésznek magányosnak kell maradnia. (...) Nem csak a művésznek. Mindenkinek, aki nagyot akar alkotni."

Fiatalon Münchenben és Párizsban festészetet, Budán Ferenczy Istvánnál szobrászatot tanult. Későbbi pályájára a legnagyobb hatással mégis nagynénje, Brunszvik Teréz volt, aki magával vitte külföldi utazásaira. Blanka is a nőnevelést választotta hivatásául: 1846-ban magyar tanítási nyelvű leánynevelő intézetet nyitott Pesten, a mai Szabadság téren. Ez az iskola számít az első olyan magyarországi leányiskolának, ahol szakszerű oktatás folyt. A kiváló tanárok között volt Vasvári Pál (történelem), Hanák János (természetrajz) és Leövey Klára (nevelőnő). A szabadságharc alatt, 1848 végén kénytelen volt az intézetet bezárni.

 

Karacs Teréz

A miskolci református nőnevelő intézet 1846. szeptember 8-án nyílt meg elsőként az ilyen intézetek közül hazánkban, ahol nem csak nemesi származású, hanem polgári lányok is tanulhattak és évente hat szegényebb sorsú diák ingyen tanulhatott. Karacs Teréz elvállalta az igazgatónői kinevezést. Munkáját két férfi és két nő kolléga segítette. Az indulás nem volt könnyű; sok felszerelés hiányzott, ezért hozománya egy részét is feláldozta a nemes cél érdekében.

A szabadságharc alatt tanítványaival fehérneműket varrt a honvédeknek és gyűjtést rendezett a lakosság körében. Miskolci évei alatt 800-nál több leányt tanított.

Karacs Teréz egyetlen nőként részt vett az 1848. július 20-a és 24-e között megtartott tanügyi kongresszuson, amely a kor gyakorlatával ellentétben azt írta elő, hogy a tanítók és a tanítónők egyenlő javadalmazásban részesüljenek.

 

Veres Pálné
„A nő korábban fejlődik, de teljes férfiúi érettségre sohasem jut, könnyebben felfog és tanul, de teremtő géniusz hiányával az emberek irányadó szellemei közé nem emelkedik. Ő mindig csak a szenvedő, sohasem a beható elemet képviseli, s innen, míg a dilettantizmus legkedvesebb kontingensét szolgálja, a művészetet és tudományt előre nem viszi. A nő alárendelt, testi és lelki ereje védelmet, ápolást keres, az erősebb férfiú lelkében éppoly érzéseket költ, mint az elhagyott gyermek, a hervadó virág, megdermedt madár.”

A magyar nőnevelés úttörője, a 19. század iskolaalapító magyar nagyasszonya, az Országos Nőképző Egyesületnek alapítója.

1868. március 23-án megtartották a Nőképző Egyesület alakuló közgyűlését, amelyen Veres Pálnét elnökké, gróf Teleki Sándorné, gróf széki Teleki Jozefint (1838–1915) pedig alelnökké választották meg. Jelszavuk a „Haladjunk!” lett. 1869. október 17-én Eötvös József közoktatásügyi miniszter ellenzésével, ám Deák Ferenc támogatásával keltette életre Veres Pálné az első iskolát, amely a nők szellemi fejlődését, magasabb ismeretek megszerzésének lehetőségét tűzte ki céljául.

A második évfolyamon már 37 növendéke volt az intézménynek, 13-an pedig csak bizonyos tárgyakat hallgattak. Az iskola az első évtizedek során folyamatosan anyagi gondokkal küzdött támogatás hiányában, ám ahogy nőtt a tanulók száma, újra és újra bővíteni kellett az intézményt. Bálokkal, estélyekkel és tombolákkal egybekötött hangversenyekkel gyűjtöttek pénzt az iskola működéséhez. Mindeközben a tanodának külföldön is híre ment, sokan jöttek megnézni azt, és csupa dicshimnuszt zengedeztek róla Németországban, Franciaországban és Sziléziában.

 

Tevékenységüknek köszönhetően, a magyar lányok számára lehetővé vált a középiskolai és szakképző intézményekbe való beiratkozás. A nők tudományos életben való részvételének fontossága már az 1830-as években napirendre került, de csak több évtizedes vita után vált valósággá. Hugonnai Vilma úttörő szerepet töltött be, mint az első magyar diplomás hölgy, aki 1879-ben svájci egyetemen szerzett orvosi diplomát. 

Ferenc József király és Wlassics Gyula vallás- és közoktatási miniszter 1895-ben hozott döntése, mely szerint az egyetemek orvosi, bölcsészeti és gyógyszerészeti karaira a nők is jelentkezhettek, jelentős előrelépés volt a női egyenjogúság felé. Az eredeti terv még szélesebb körű volt, de végül csak ez a három terület nyílt meg a nők előtt. Magyarországi egyetemeken először 1900-ban adtak ki diplomát nőnek, Steinberger Sarolta szülész-nőgyógyász orvosnak. 

 

Napjaink magyar női úttörője az oktatásban pedig:

Karikó Katalin
"Különösen fontosnak tartom, hogy a nőknek legyen ön­bizalmuk. Ők ugyanis hajlamosabbak arra, hogy már annak is örüljenek, ha valamihez asszisztálhatnak. Ezzel szemben én azt mondom: asszisztáljon, aki csak arra képes, ti pedig cselekedjetek! A lényeg, hogy legyen nagyobb önbizalmatok!"

Az első magyar Nobel-díjas nő. Karikó Katalin Nobel-díjas, a Magyar Szent István-renddel kitüntetett, Széchenyi-díjas magyar-amerikai kutatóbiológus, a szintetikus mRNS alapú vakcinák orvosi technológiájának kifejlesztését felfedezéseivel megalapozó biokémikus. A mainzi BioNTech cég alelnöke. 2009 óta a University of Pennsylvania (UPenn) Perelman School of Medicine orvostudományi karán az idegsebészeti osztály professzora. Tudományos eredményei lehetővé tették a 2020 tavaszán kirobbant Covid19-pandémiával való gyors szembenézést. A világháló gyors információmegosztási lehetőségével és a kutatótársaival alkotott technológia segítségével a gyógyszergyárak gyorsan elkészíthették a vakcinákat. Anthony Fauci, az amerikai National Institutes of Allergy and Infectious Diseases igazgatója szerint Katalin „pozitív értelemben egyfajta megszállottja volt a messenger RNS koncepciójának.”