A bennünket körbevevő világ folyamatosan bombáz bennünket ingerek sokaságával. Ezek egy részét felfogjuk, másik része pedig „lepereg” rólunk. Ami elér bennünket, abból táplálkozik a tudásunk. Gondoltuk volna, hogy a multimédiás eszközök használata nem csak a megszerzett tudásunkat alakítják, de a munkavégzésünket is befolyásolják?
A Treichler (1967)-féle összegző-elmélet („summative theory”) szerint a különböző érzékszervek más-más arányban járulnak hozzá az ember által szerzett tudáskialakításához: ízlelés 1%, tapintás 1,5%, szaglás 3,5 %, hallás 11%, látás 83% . Edgar Dale „tapasztalati kúp” (csatolt ábra, Forrás: Dale 1969: 107) metaforája bemutatja, hogy az eredményességhez önmagában nem elég a tanulót érő ingerek hatása, emellett a tapasztalás irányítására is szükség van.
A kettős kódolás (dual coding) szerint a tanulási folyamat eredményesebb, ha a közvetített tudástartalom verbális és képi kódolással jelenik meg (Paivio 1986). A multimédia használatának fontosságát rendkívül jól fejezi ki Boehm: „a multimédia megjelenésével a kép felszabadult a szó totális gyámsága alól” (Boehm 2000: 2).
A táblagépek és az okostelefonok megjelenése a fentiek miatt gyökeresen kihat az oktatás világára, ezzel új értelmet adva a digitális oktatásnak. A modern technológia emlékezetre gyakorolt hatásával kapcsolatban általánossá váltak a negatív elképzelések, miszerint ezen eszközök használatával párhuzamosan romlik az emlékezeti képesség (Kovács és Faragó 2016). Ezt azzal magyarázzák, hogy az információk azonnali hozzáférhetősége miatt nincs szükség az információk hosszú távú memóriában való tárolására (Jackson 2008; Papp-Danka 2013). Mások szerint (Sparrow, Liu és Wegner 2011) az emberi emlékezet folyamatosan adaptálódik az új megoldások megjelenéséhez. Azok a diákok, akik számítógépet, chatet, internetet és videojátékokat gyakrabban használnak, azok munkamemória-feladatban jobban teljesítenek, illetve jobban jellemző rájuk a munkamegosztás, könnyebbnek és élvezetesebbnek találják a multitaskingot. (Garcia Nussbaum és Preiss 2011; Dani 2014; Csernoch és Dani 2017).
A témáról bővebben ide kattintva olvashatnak az érdeklődők.