„Az oktatásnak az értelmi erényekre kell összpontosítania, mint a kíváncsiság, a nyitottság és az igazság szeretete. A konzervatív oktatásnak a kulturális örökség megőrzését és a fiatalok erkölcsi nevelését is szolgálnia kell, a kritikai gondolkodást sem elfelejtve.”
Az beszélgetést az előadók Hannah Arendt filozófiájával kezdték meg, aki többek között a konzervatív gondolatot, a gyermekek védelmét hangsúlyozza a világ kihívásaival szemben. A konzervativizmus Arendt szerint a világban rejlő rend és természet felismerését, valamint a hagyomány megőrzését és továbbadását hangsúlyozza.
A beszélgetésen felmerült az értelmiségi lét kérdése, amelyet a résztvevők két fő típusra osztottak. Az egyik típus a technokrata szakemberek, akik a gazdaság törvényszerűségeivel foglalkoznak, és a rendszer keretein belül működnek. A másik típus pedig a szellem emberei, akik messzebbre néznek, és szellemi horizontjuk eltér a technokratákétól. Nagypál Szabolcs, az MCC jogi iskola vezetője Ortega alapján ezt a két típust a 21. században a következőképpen jellemezte: nem mindegy, hogy egy szakértő csak egy területen rendelkezik alapos ismeretekkel, míg az értelmiségi olyan személy, “aki mindent tud valamiről és valamit tud mindenről”. Az utóbbi értelmezés a mély szakmai tudás mellett az általános műveltséget és az általános tájékozottságot is magában foglalja.
Az értelmiségi szerepét a „Konzervatív iskola” az oktatásban hangsúlyozza. Az oktatásnak értéket kell képviselnie önmagában, és nem csupán egy nagyobb társadalmi program szolgálatában kell állnia. Az értelmi erényekre kell összpontosítania, beleértve a kíváncsiságot, a nyitottságot és az igazság szeretetét. Az oktatásnak segítenie kell a világ megértésének és értelmezésének elsajátításában.
Setényi János, a Tanuláskutató Intézet igazgatója kiemelte, hogy az MCC a kihívások ellenére olyan stratégiákkal és programokkal igyekszik elősegíteni a konzervatív értékek megőrzését és terjesztését, amelyek figyelembe veszik a magyar és közép-európai kulturális és történelmi hagyományokat. A programokban az értékek gyakorlati vonatkozása a hangsúlyos, ahol az elvek megértése és gyakorlása előtérbe kerül. A kiscsoportos oktatásnak nagy jelentőséget tulajdonít az MCC, és többféle mentori támogatást biztosítanak a hallgatóknak.
Az előadók hangsúlyozták a kulturális és vallási hagyományok fontosságát, valamint a tanári-nevelői tekintély kérdését az oktatásban, különös tekintettel a mester-tanítvány viszonyra. Setényi János kiemelte, hogy a tanító tekintélye alapján az értékek átadását és az értékrend kialakítását tartják szükségesnek. Az iskolának óvatosan kell közelítenie a változásokhoz, figyelembe véve a konzekvenciákat, és az értékek fokozatos átadását, amelyek előnyt élveznek a civilizációs örökség megőrzése érdekében.
Nagypál Szabolcs kiemelte a filozófia fontosságát, amely segít értelmezni a világot, elgondolkodtat és bölcsességre tanít, hozzájárulva az élet megértéséhez. Ez a stratégia nem csupán szakmai ismeretekre, hanem az emberi élet mélyebb értelmére és értékeire is fókuszál, kiegészítve a szigorúan kialakított oktatási megközelítéseket.
Fodor Richárd a Tanuláskutató Intézet kutatásvezetője, aki a beszélgetés moderátora volt, az állampolgári ismeretek oktatásának kérdését is felvetette. Kifejtette, hogy ennek hazánkban 250 éves hagyománya van, még az európai stratégiai dokumentumok kontextusában ez csak a 2000-es évek elején jelent meg célkitűzésként elsőként az Egyesült Királyságban. A történeti mélység, az alkotmány és az állami berendezkedés integrálása olyan alapot teremt, amely megerősíti a nemzeti identitást és hozzájárul a polgári tudat kialakításához.
Az utolsó gondolatkísérlet során az oktatásról folytatott viták kritikáját és az absztrakciós szint emelését javasolták az előadók. Hangsúlyozták, hogy az oktatásról szóló beszélgetéseknek magasabb szinten kell folyniuk, kitérve az elvontabb elvekre és stratégiákra, és kevesebb figyelmet kell szentelni a mindennapi vitákra és politikai nézetekre.
A konzervatívok a nyugati világban kihívásokkal szembesülnek, különösen egy olyan országban, ahol a kommunizmus hosszú évei befolyásolták a konzervatív gondolkodást. Az építő párbeszéd és együttműködés iránti igény érezhető nemzetközi szinten, éppen ezért a Tanuláskutató Intézet február 12-13 Brüsszelben szervez egy zártkörű szemináriumot és nyílt konferenciát a témában, a magyar nyilvánosság pedig február 27-28-án az MCC Budapest Summiton nyerhet ebbe mélyebb betekintést.
