„Aranyban, olajban és urániumban szegény hazánkban legértékesebb természeti kincsünk bizonyosan az emberi tehetség” – emelte ki Czeizel Endre szavait Szakos Enikő a Tanuláskutató Intézet oktatáskutatója, aki a március 19.-i kerekasztal beszélgetést moderálta.
A beszélgetés keretein belül, meghívott szakértőink és az MCC szakemberei áttekintették a magyar tehetségek támogatásának lehetőségeit (nemzetközi porondon is), és körüljárták az MCC három évtizedes tehetséggondozási tapasztalatait is.
Sándor Kovács Dóra, a Nemzeti Tehetség Központ ügyvezetője, a tehetséggondozásra és -fejlesztésre, az egyéni potenciál kibontakoztatásának és fejlesztésének folyamatára hívta fel a figyelmet, mely kulcsfontosságú szerepet játszik a társadalmi és gazdasági fejlődésben. Ahhoz, hogy a tehetséggondozás hatékony legyen, fontos megérteni, hogyan lehet ezt a folyamatot közösségi élménnyé formálni, és hogy milyen nemzetközi trendek és hazai fejlemények járulnak hozzá ehhez. Az első és talán legfontosabb lépés annak felismerése, hogy a tehetség nem csupán egyéni képesség, hanem folyamat. Ahhoz, hogy egy tehetséges egyén teljes potenciálját kibontakoztathassa, szüksége van támogató közösségre és inspiráló környezetre. Ebben a folyamatban a kudarcoknak is fontos szerep jutnak, hiszen ezekből lehet tanulni és fejlődni.
Az elmúlt években számos nemzetközi trendet és hazai fejleményt figyelhettünk meg a tehetséggondozás területén, emelte ki Fuszek Csilla, az Európai Tehetségközpont igazgatója. Az egyik ilyen fontos trend a nemek egyenlőségének és a nők szerepének támogatása a természettudományokban és műszaki területeken. Egyre több országban felismerik, hogy a nők részvétele kulcsfontosságú a tudományos kutatásokban és innovációban, így olyan kezdeményezéseket indítanak, amelyek elősegítik a nők bevonását a STEM (Science, Technology, Engineering, Mathematics) területekre. A STEAM (Arts) oktatási megközelítés is egyre népszerűbbé válik világszerte. Ez a megközelítés arra ösztönzi az oktatást, hogy ne csak a tudományos és műszaki képzést hangsúlyozza, hanem a művészeteket is bevonja, ezáltal segítve a diákok kreativitásának és innovációs képességeinek fejlesztését.
A tehetséggondozás másik fontos eszköze a tehetségprogramok és -táborok létrehozása, mondta Pál Emese az MCC szakmai koordinációért felelős vezetője. Ezek a programok lehetőséget kínálnak a diákoknak arra, hogy új ismereteket szerezzenek, kapcsolatokat építsenek, és mentorálást kapjanak kiváló szakemberektől, erre az MCC-ben nagy hangsúlyt fektetünk. A közösségépítés és mentorálás is kiemelt szerepet kap a tehetséggondozásban. A diákoknak lehetőségük van közvetlen kapcsolatba kerülni kiváló szakemberekkel és példaképekkel, akik segíthetik őket a szakmai és személyes fejlődésben.
Magyarországon is számos kezdeményezés támogatja a tehetséggondozást és -fejlesztést. Többek között az MCC (Mathias Corvinus Collegium) a teljes Kárpát-medencében ingyenesen elérhető, kiváló minőségű oktatást biztosít minden diák számára, függetlenül a képzési helyszíntől. Az NTK (Nemzeti Tehetség Központ) pedig egy olyan szervezet, amely a tehetséges egyéneket az akadémiában, művészetekben, sportban és tudományokban egyaránt azonosítja és támogatja. Mindezek mellett a magyar oktatási rendszer is része a tehetségpontok hálózatának, hogy minél több tehetséges fiatalnak nyújtson támogatást és lehetőséget a fejlődésre.
Az egész világon egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a tehetséggondozás és oktatás területén történő előrelépések, melyek segíthetnek a diákok teljes potenciáljuk kiaknázásában és sikeres jövőjük elérésében. Fontos, hogy a tehetséget ne csak egyéni képességként kezeljük, hanem közösségi erőforrásként, amelynek segítségével a társadalom fejlődhet és előrehaladhat.