Oktatásfejlesztési célú beavatkozásoknak a tervezett, jól azonosítható cél- és eszközrendszerrel rendelkező folyamat-, illetve cselekvésorientált intézkedéseket tekinthetjük, melyek valamely probléma, vagy probléma feloldása előtt álló akadály leküzdésére irányulnak.
Egy-egy beavatkozás vizsgálata tárgya, fókusza, célja és komplexitása szerint többféleképpen történhet: beszélhetünk ellenőrzésről, monitoringról, hatásvizsgálatról, programértékelésről vagy beválásvizsgálatról. Az ellenőrzések a beavatkozások szabályos és jogszerű forrásfelhasználását vizsgálja; a monitoring pedig a beavatkozás lebonyolításának menetére, a megvalósított tevékenységek számszerűsíthető kimeneteleire, a kimeneti indikátorok alakulására fókuszál. A hatásvizsgálat veti össze a beavatkozás eredményeit a beavatkozások konkrét (nem szakpolitikai) céljaival, vizsgálja a szándékolt és nem szándékolt hatások teljesülését, illetve a célcsoport-szegmensekre gyakorolt eltérő hatásokat. A programértékelés elsősorban szakpolitikai összefüggéseket vizsgáló összetett értékelő folyamat, amely a programba tartozó egyedi beavatkozások, projektek hatáselemzésein nyugszik. A beválásvizsgálat a programértékelés azon válfaja, mely fókuszában a beavatkozás hosszú távú, iskolai környezetbe való beágyazottságának vizsgálata áll. Emiatt nemcsak a beavatkozás(ok) által érintett hatásmutatókat értékeli: a beválással kapcsolatos végleges értékelés szervezeti, financiális és szakpolitikai érveket is tükröz.
Az oktatásfejlesztési beavatkozások vizsgálata esetén is három alapvető feltételnek teljesülnie kell. Egyrészt, a vizsgálatot lefolytató és a beavatkozási programot finanszírozó, megvalósító függetlensége biztosított legyen; másrészt a vizsgálat tudományos megalapozottságával kapcsolatos követelmények (pl. adatok, módszerek, eredmények transzparenciája) szintén adottak legyenek; harmadrészt pedig a lefolytatott vizsgálat megfeleljen az érvényesnek tartott kutatásetikai normáknak.
A hatásvizsgálatokat nemcsak utólagosan (ex post), hanem előzetesen (ex ante) is érdemes elkészíteni. Az előzetes hatásvizsgálatok célja a beavatkozás várható hatásainak feltérképezése; azokról valamiféle előrejelzés készítése. Az ex ante vizsgálatok rendszerint kitérnek a probléma meghatározására; arra, hogy milyen szereplők és releváns folyamatok érintettek benne; a problémának milyen kauzalitása, oksági összefüggése ismert vagy feltételezhető; az érintett célcsoport mekkora, illetve milyen szegmensekre bonthatók. Ha mindezek ismertek vagy becsülhetők, akkor a lehetséges beavatkozási eszközök figyelembevételével szcenáriókat lehet felvázolni a beavatkozás lehetséges megvalósulásaira és azok hatásaival kapcsolatban; következtetni lehet a várható hatásnagyságokra; végezetül pedig értékelni lehet a becsült hatásokat a kitűzött célok, az elvárt hatékonyság, illetve egyéb, az adott beavatkozás megtervezésekor fontosnak tartott szempontok szerint.
A beavatkozások megvalósult hatásainak feltérképezése az utólagos hatásvizsgálatok feladata. Lényegében arra keresi a választ, hogy mi a különbség egy eseménysor (a beavatkozás) megtörténte és aközött, ha mindez nem valósult volna meg. Az utólagos hatásvizsgálatokat rendszerint éppen ezért nevezik kontrafaktuális, tényellentétes vizsgálatoknak, ahol a tény a megvalósult eredményre, ellentéte pedig a nem-megvalósulás esetén „elképzelt állapotra” utal. Ez az elképzelt állapot – bármilyen vizsgálati módszert is követünk – minden esetben becslésen alapszik, így ezeket az elemzéseket helyesebb is lenne hatásbecsléseknek nevezni. A következő blogbejegyzésben számba vesszük azokat a főbb szempontokat, amiket figyelembe kell venni egy-egy hatásbecslés elkészítésekor.
Felhasznált források:
Györgyi Zoltán (szerk.) (2015). Felzárkóztatás, hatásvizsgálatok. OFI, Budapest. https://mek.oszk.hu/15500/15582/15582.pdf
Havasi Éva (2007). Az indikátorok, indikátorrendszerek jellemzői és statisztikai követelményei. Statisztikai Szemle, 2007, 85. évfolyam, 8. szám. https://www.ksh.hu/statszemle_archive/2007/2007_08/2007_08_677.pdf
Kézdi Gábor (2011). Közelkép: foglalkoztatáspolitikai programok hatásvizsgálata. In. Fazekas Károly, Kézdi Gábor (szerk.) Munkaerőpiaci tükör, 2011. MTA KRTK KTI – OFA, 2011, Budapest. http://real.mtak.hu/10466/1/egyben.pdf
Major Klára (2013). Hatásvizsgálati kézikönyv. I. kötet: Hatásvizsgálat elemzőknek. Hétfa Kutatóintézet, Budapest. https://hetfa.hu/wp-content/uploads/2013/07/HETFA_Modszertan_Hatasvizsalati-kezikonyv-I._nyomdai.pdf
Ravallion, Martin (2001). The Mystery of the Vanishing Benefits: An Introduction to Impact Evaluation. In. The World Bank Economic Review, 2001, vol. 15, no. 1. pp. 115–140. https://openknowledge.worldbank.org/handle/10986/17218
Sági Matild, Széll Krisztián (2005). Hatásvizsgálatok alapszintű kézikönyve. Módszertani segédkönyv oktatásfejlesztők számára. OFI, Budapest. https://ofi.oh.gov.hu/sites/default/files/attachments/1406447_hatasvizsgalatok_alapszintu_kezikonyve_beliv.pdf
