Mit tanulhatunk Ázsiától az oktatás területén?

2023. január 9-én sikeresen lezajlott a "Mit tanulhatunk Ázsiától az oktatás területén?" című kerekasztal beszélgetésünk, amely a 2023 októberi "Learning from Asia in Education" konferenciánk[1] utóeseménye volt. Az eredeti konferenciát az MCC Tanuláskutató Intézete „Learning from Asia” projektjének volt egyik kiemelkedő eseménye. A résztvevők itt olyan, főképp ázsiai kutatókkal dolgoztak együtt, akik megosztották tapasztalataikat és perspektíváikat. A konferencia során a fókusz az oktatás tartalmi és módszertani fejlesztésére helyeződött.

A január 9-i kerekasztal beszélgetés célja az volt, hogy a magyarországi érdeklődők szélesebb köre megismerhesse mindazt, amiről az októberi angol nyelvű konferencia előadói beszéltek. Ennek résztvevői megvitatták az ázsiai oktatási rendszerek sikerének titkait, valamint az ezekből levonható tanulságokat, Magyarország vagy akár más oktatási rendszerek számára.

A mostani kerekasztal beszélgetés kiinduló témája a PISA mérésekben tapasztalható ázsiai dominancia volt, amely az 2000-es évektől kezdve egyre erősödik. A résztvevők körüljárták az ázsiai oktatási modell kulcsfontosságú elemeit, és megvitatták, lehetséges- és, ha igen, hogyan lehetne ezeket átültetni más kultúrákba. Terítékre kerültek az ázsiai országok által alkalmazott tanítási módszerek, az árnyékoktatás problémái, a pedagógusok megbecsülése, az intenzív tudásmegosztás és a tanárok egymástól való tanulásának szerepe, valamint a digitalizáció kérdései.

A kerekasztal beszélgetés második részében a résztvevők kitértek arra, hogy hogyan versenyeznek az ázsiai oktatási rendszerek globális szinten, és hogyan alkalmazkodnak a változó társadalmi-gazdasági környezethez. A fejlett oktatási rendszerek mögött álló társadalmak jelentős fejlődést érnek el, és azok elemzése más országoknak fontos tanulságokkal szolgálhat. Győri János, az ELTE egyetemi professzora, megemlítette, hogy nem szabad megfeledkezni a mentális egészségről és értékékekről és bár a dél-kelet ázsiai országokban a magas szintű munkaetika egyik magyarázó tényezője a sikernek, minden tanuló és tanár különböző.

A beszélgetés során Setényi János a Tanuláskutató Intézet igazgatója és Halász Gábor a “Learning from Asia” projekt senior kutatója, két narratívát is felvetett az ázsiai oktatásról: az egyik hangsúlyozta a pedagógusok megbecsülését és az intenzív tudásmegosztást, az egymástól való tanulást.  A másik oldal, eközben rávilágít a gyerekek és pedagógusok által “fizetett árra” az eredményességért. Halász Gábor professzor kiemelte, hogy az egyes országok oktatási rendszereinek és eredményeinek elemzésekor fontos figyelembe venni a helyi kulturális, társadalmi és gazdasági körülményeket

Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Főiskola rektora, kiemelte, hogy az oktatásnak inspirálónak és hatékonynak kell lennie, melynek sikerességét az eredmények alapján lehet mérni. Éppen ezért, különböző oktatási folyamatok és rendszerek elemzése fontos tanulási lehetőségeket kínálhat a különböző országoknak. Az egyes országokban történő változások megfigyelése és az ezekből levont következtetések alkalmazása a saját oktatási rendszerek fejlesztéséhez is szolgálhat példákként.

A beszélgetés résztvevői kulcsfontosságúnak tartották a kreativitás, a kísérletezés és a problémamegoldó képességek fejlesztését, valamint azt, hogy az oktatási rendszereknek ehhez alkalmas környezetet kell teremteniük, és a tanároknak és vezetőknek is meg kell kapniuk a támogatást, hogy inspiráló és innovatív tanulási környezeteket hozzanak létre. A kelet-ázsiai országok tapasztalati is megerősítik: az oktatási rendszereknek fel kell készülniük arra, hogy a tanulók olyan képességekre tegyenek szert, melyek segítik őket a komplex globális problémák megértésében és megoldásában. Ilyenek például az adaptív tanítási módszerek, a kollaboratív tanulás vagy a digitális oktatási eszközök. Az adaptáció nem csak a másolást, hanem az alkalmazkodást és az egyedi környezetbe való beágyazást is jelenti.

A beszélgetésben figyelmet kapott, hogy a különböző kultúrák eltérően értékelhetik a teljesítményt és a minőséget. Baráth Tibor, címzetes egyetemi docens, szervezet- és vezetésfejlesztési tanácsadó, beszélt a társadalmi mozgásokról, amelyek az oktatásban történő változásokkal együtt járnak, és megjegyezte, hogy az oktatás és a társadalom kölcsönhatása összefonódik, és identitás kérdésekre is kiterjed.

A beszélgetés utolsó szakaszában a résztvevők a kelet-ázsiai innovációk magyarországi alkalmazásáról vitáztak, melybe a közönség is bekapcsolódott, így élénk beszélgetés alakult a témáról. Az egyik fő téma az volt, hogy Kelet-Ázsiában más megközelítéseket alkalmaznak a memória, az erőfeszítés és a kreativitás terén. Kérdésként fogalmazódott meg, vajon ebben milyen szerepe lehet a kínai írási rendszernek. A közönség soraiban Dr. Fülöp Márta klinikai szakpszichológus is ott ült, aki megerősítette ezt a felvetést. kiemelve, hogy az agykutatások is különbségeket mutatnak funkcionális szinten, különösen a holisztikus és analitikus gondolkodás terén. A kínai írási rendszer, különösen a karakterek tanulása, hosszú és komplex folyamat, ami szocializálhatja a gyerekeket a folyamatos tanulásra és az önálló munkára. Az írásrendszerek különbségei– a hieroglif írás Kínában és a latin betűk használata Európában – különböző mentális struktúrákat hoznak létre az agyban a tanulás folyamatában. Ennek köszönhetően a gondolkodás, és ennek eredményeképpen a kommunikáció is eltérő lehet az ázsiai és európai országokban.

Az esemény végén a résztvevők röviden összegezték a tapasztaltakat és gondolatokat. Egyetértettek abban, hogy az ázsiai oktatási rendszerek sikere részben integrált, egységes oktatási filozófiájukban és a tanárok közötti tudásmegosztásban rejlik. Ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy minden ország egyedi körülményekkel rendelkezik, és az ázsiai modellek egyszerű másolása nem célravezető. Az egyensúly megtalálása a magas teljesítmény fenntartása és a tanulói jól-lét között komoly kihívás, és kulcsfontosságú a tudatos törekvés arra, hogy megőrizzük mindkét elem értékét.

A pódium beszélgetés résztvevői arra ösztönözték a közönséget, hogy nyitott szemmel és elmével közelítsék meg az oktatás kihívásait, és az ázsiai oktatási modellt nem lemásolni, hanem a gondolkodásban, a saját országunk oktatásának fejlesztésében, mint inspirációt kell, hogy használjuk. Bizonyos tanítási és tanulási módszerek ugyanakkor adaptálhatók és megtanulhatók más kultúráktól, és a tanulás a kelet és a nyugat között kétirányú folyamat lehet.