Milyen szerepet töltenek be a mentorprogramok a szakmai és személyes fejlődésben? Miként lehet hatékonyan közösségeket építeni, valamint hogyan biztosítható, hogy a mentorálási folyamat ne csupán egyoldalú tudásátadás legyen, hanem valódi, kölcsönös tanulási élmény?

Február 20-án a Tanuláskutató intézet szervezésében az MCC budapesti központjában, a generációk közötti kapcsolódás, a mentorálás és a közösségépítés volt a kerekasztal beszélgetés központjában.

Horváth Viola, a protégé. mentorprogram megálmodója és vezetője, rávilágított, hogy a mentorálás nem csupán a szakmai előrehaladás eszköze, hanem egy olyan kölcsönös tanulási folyamat, amely során a mentorok és mentoráltak egyaránt fejlődnek. Saját inspirációját az életében meghatározó mentorokból merítette, akik nemcsak szakmai iránymutatást adtak, hanem személyes fejlődésében is fontos szerepet játszottak. Kiemelte, hogy a mentorálás egyfajta bizalmi kapcsolat, amely teret ad a fejlődésre és az új perspektívák megismerésére.

Gyulai Sarolta, az MCC és a protégé. alumni tagja és a Forum app társalapítója, saját tapasztalatait osztotta meg, mint mentorált. Egy korábbi mentorával való kapcsolatának történetén keresztül mutatta be, hogyan képes egy ilyen kapcsolat formálni egy fiatal pályáját és világlátását. Kiemelte, hogy a szakmai kapcsolatok mellett legalább olyan jelentős a közösségi élmények szerepe, hiszen ezek teremtenek olyan bizalmi közeget, ahol a fejlődés és az együttműködés természetes módon bontakozhat ki.

Paris Noble, az Elevate Strategy & Design ügynökség társalapítója és a Bridge Győr közösség vezetője, a közösségépítés helyi dimenzióit emelte ki. Elmondta, hogy a mentorálás nem csupán tudásátadás, hanem egy kölcsönös tanulási folyamat, amelyből a mentorok is profitálnak. Személyes példáján keresztül mutatta be, hogy egy fiatalabb generációval való együttműködés friss nézőpontokat hozhat, amely inspirálóan hat a mentorra is. Kiemelte a közösségek erejét, amelyek olyan platformként szolgálnak, ahol a különböző generációk és tapasztalatok találkozhatnak.

Mindhárman kiemelték, hogy életükben voltak meghatározó személyek – legyen az egy tanár, főnök vagy egy valóban tudatosan általuk mentornak választott szakember –, akik jelentős hatást gyakoroltak rájuk. Ezek a tapasztalatok formálták szakmai útjukat és a mentorálásról alkotott elképzeléseiket. A hatékony mentorprogramok ismérvei között kiemelték a rendszeres visszajelzést, a célok világos meghatározását, valamint azt, hogy a mentoráltak is aktívan vegyenek részt a saját fejlődési útjuk alakításában.

A résztvevők közösen próbálták meghatározni, milyen is egy igazán jó mentor. Egyetértettek abban, hogy a legfontosabb tulajdonságok közé tartozik az empátia, a türelem, a hiteles jelenlét és az, hogy a mentor képes legyen támogatni, de közben kihívások elé is állítani a mentoráltat. A legfontosabb pedig, hogy tudjon mind a mentorált, mind a mentor jó kérdéseket feltenni!

Érdekes kérdésként merült fel, hogy a mai információdömping és a könnyen elérhető online források hogyan befolyásolják a mentorálási kapcsolatok iránti igényt. A résztvevők tapasztalata szerint a fiatalok egyre inkább értékelik a személyes kapcsolatokban rejlő lehetőségeket, hiszen az információ önmagában nem helyettesíti a valódi, emberi kapcsolódásokat. A beszélgetés során megfogalmazódott, hogy a mentorprogramok nemcsak egyéni kapcsolatokat hoznak létre, hanem szélesebb közösségi hálót is építenek, amelyben a résztvevők egymást támogatva fejlődhetnek.

A beszélgetés résztvevői mind azt tanácsolják azoknak a fiataloknak, akik mentort keresnek, hogy először is tisztázzák magukban, mely területen szeretnének fejlődni. Emellett hangsúlyozták a bátorság fontosságát is, merjenek nyitni és kezdeményezően fordulni leendő mentoruk felé!