Kolozsváron Hiteles példaképek nyomában című előadása a pedagógusok példamutató szerepéről szólt, s hogy hogyan jutottunk el az egyiptomi iskoláktól a mai pedagógus-felfogáshoz. Konkrét példákon keresztül vizsgálták a tanító mindennapi kötelességeit, amivel akarva-akaratlanul a munka szeretetét, az erkölcsös életet, az igényes kommunikációt vagy éppen értékeket tudja közvetíteni és mintát adni a nevelésére bízott gyermekeknek.
Az előadást követő workshopon pedig közösen megvitatták, hogy a digitalizált, eszközökkel és MI-vel teli világban mit tehet a pedagógus, milyen attitűdöt érdemes követnie az osztályteremben és hogyan tudja úgy megtanítani ezek felelősségteljes használatára a gyermekeket, hogy azok nem veszik át a személyes interakciók, analóg tapasztalást és valós élmények szerepét.
A pedagógusi hivatás jelentősége, a jó pedagógus szükségessége a digitalizált körülmények között sem csorbul, sőt egyre felértékelődik – hangsúlyozta Szakos Enikő Marosvásárhelyen.
Az erdélyi út 2. állomásán több mint 50 pedagógusnak tartott előadást s workshopot arról, hogy hogyan lehet a tanár emberileg és szakmailag példakép, miközben a társadalom egyre kevésbé a tudást, s inkább a tudásszerzés módszereit helyezi a középpontba. Ezért egy jó tanárnak, tanítónak nem elég a gyermekeket nevelni és művelni, de a készségeik, képességeik fejlesztése is elengedhetetlen.
Miután közösen is gyűjtöttek buktatókat és jógyakorlatokat a mesterséges intelligencia használatára, kutatónk egy „receptet” is bemutatott, hogy hogyan lehet az MI tudatos használatra tanítani a gyermekeket, ha elfogadjuk, hogy annak előretörését nem tudjuk megállítani.
