Az Einstein Napközi otthonában a stuttgarti gyerekek már évek óta élvezhették a játékos kutatás világát.
A stuttgarti önkormányzat 2003-ban indította el az ún. Einstein- koncepciót a város óvodáiban. Az úttörő oktatási és nevelési koncepció célja az volt, hogy a gyermekek kutatói szellemüket és kíváncsiságukat fejlesszék, miközben szociális készségeiket is erősítik. Az Albert Einstein nevével fémjelzett program a gyermekek körében a világ titkainak felfedezésére törekszik, követve Einstein híres mondását: „A legszebb és legmélyebb dolog, amit az ember megtapasztalhat, a titokzatosság érzése.“
A koncepció kezdetben ért el sikereket, így a 2005-ös országos „Minden Tehetség előmozdítása” verseny megnyerése, valamint több helyi és országos díj. Azonban az elmúlt időszakban egyre több szülő és pedagógus fejezi ki aggodalmát a koncepció működőképességével kapcsolatban.
Egy online fórumon szülők és szakemberek vitatják, hogy az Einstein Napközi elve mennyire működőképes a gyakorlatban. A kritikus hangok szerint a koncepció megvalósítása számos kihívással néz szembe. A leggyakrabban említett probléma a szakképzett munkaerő hiánya, ami miatt a program nem tudja teljes mértékben betölteni céljait. Az óvodapedagógusok túlterheltek, gyakran kimerültek, ami az intézményekben gyakori létszámcseréhez és még nagyobb hiányhoz vezet.
A másik gond, hogy a gyerekek egyre fejletlenebb nyelvi készséggel érkeznek az óvodákba. Mivel a program alappillére a szabad játék és a pedagógusok megfigyelő szerepe, a gyerekek unatkoznak, mivel nincs irányítás és fejlesztő tevékenység. Ez szintén felveti az on-line térben felnővő gyerekek alkalmasságát a szabad játék élvezetére, a kreativitásra.
Stuttgart önkormányzat óvodákért felelős osztályvezetője szerint újra kell gondolni a gyermekek individuális nevelését fókuszba állító Einstein-koncepciót, és nagyobb hangsúlyt kell fektetni a közösségi képességek fejlesztésére. Az irányváltás szükségességét az osztályvezető többek között az óvodai mindennapok és a külső környezet megváltozásával, a közösségi képesség általános romlásával, az integrációra szoruló gyermekek arányának folyamatos növekedésével, valamint az egyre több gyereket érintő nyelvi hiányosságokkal indokolja. A zárt csoportbeosztás és a kötöttebb napirend ráadásul nagyobb támogatást jelent azoknak a gyereknek, akiknek több struktúrára van szükségük – hívja fel rá a figyelmet.
Mivel az Einstein Napközi koncepciója az óvodák többségében nem tudta teljesíteni a célkitűzéseit, egyre többen sürgetik a visszatérést a hagyományos pedagógiai módszerekhez. Ez azt mutatja, hogy bár az újítások fontosak, a megfelelő feltételek és erőforrások nélkül az oktatási kísérletek gyakran nem hozzák meg a várt eredményeket. Fontos figyelembe venni a pedagógusok és szülők visszajelzéseit, valamint biztosítani a szükséges támogatást a sikeres nevelési programokhoz.
