Az Selye János Egyetem Tanárképző Karának Történelem Tanszéke és az MCC Tanuláskutató Intézet közös szervezésében 2026. április 22-én szakmai napra került sor a komáromi egyetemen. Az esemény célja az volt, hogy fórumot teremtsen a történelemdidaktika, a történeti gondolkodás és a közép-európai oktatási együttműködések aktuális kérdéseinek megvitatására, valamint lehetőséget biztosítson a kutatók, oktatók és hallgatók közötti szakmai párbeszédre.

A rendezvény első részében a résztvevők két tudományos előadást hallgathattak meg. Dr. Fekete Áron „A kontrafaktuális történelem és a történelmi empátia” című előadásában a történelmi gondolkodás alternatív megközelítéseit vizsgálta, különös tekintettel arra, miként segítheti a kontrafaktuális elemzés a diákok történelmi empátiájának és kritikai gondolkodásának fejlesztését. Az előadás kitért arra is, hogy a „mi lett volna, ha” típusú kérdések milyen módon alkalmazhatók a történelemoktatásban a múlt összetettségének és a történelmi döntések következményeinek mélyebb megértése érdekében.

Ezt követően Dr. Fodor Richárd „V4 és a Közép-Európa Projekt” című előadásában a visegrádi együttműködés és a közép-európai identitás kérdéskörét járta körül. Az előadás bemutatta, hogy a régió országai milyen történelmi, kulturális és oktatási kapcsolódási pontokkal rendelkeznek, valamint milyen szerepet tölthet be az oktatás a közép-európai együttműködések és a közös kulturális értékek erősítésében. A prezentáció kitért a nemzetközi kutatási és oktatási projektek jelentőségére, illetve a térség oktatási rendszereinek összehasonlító vizsgálatára is.

A szakmai nap délutáni programjának kiemelt eseménye a könyvbemutató volt, amelynek keretében Dr. Fodor Richárd és Dr. Fekete Áron ismertették a Tóth Judittal közösen szerkesztett Compass to History and Civic Education: Comparing History Education in 16 European and Asian Countries című kötetet. A kiadvány átfogó nemzetközi perspektívából vizsgálja a történelem- és állampolgári nevelés különböző modelljeit, összehasonlítva tizenhat európai és ázsiai ország oktatási gyakorlatát.

A kötet bemutatása során a szerkesztők hangsúlyozták, hogy a történelmi tudat formálása és az állampolgári kompetenciák fejlesztése kiemelt jelentőséggel bír a 21. század oktatásában. A könyv nemcsak az egyes országok tantervi sajátosságait és oktatáspolitikai megközelítéseit tárja fel, hanem arra is rámutat, hogy a történelemoktatás miként járulhat hozzá a kulturális identitás, a demokratikus gondolkodás és a társadalmi felelősségvállalás erősítéséhez.

Az esemény jó lehetőséget biztosított arra, hogy a résztvevők megismerjék a történelemdidaktika legújabb kutatási irányait, valamint eszmecserét folytassanak a közép-európai oktatás jövőjéről és a nemzetközi együttműködések lehetőségeiről.