Május 27-én a Mathias Corvinus Collegium (MCC) budapesti központja adott otthont a „Civilizációk összecsapása? Mohács 500” című rangos nemzetközi konferenciának. Az MCC Történettudományi Műhely által szervezett rendezvényen intézetünk kutatásvezetője, Dr. Fodor Richárd is előadást tartott egy egyedülálló, magyar–török oktatási kezdeményezésről.
A konferencia a mohácsi csata közeledő 500. évfordulójához kapcsolódó tudományos diskurzus kiemelkedő állomása volt. A rendezvényen a korszak neves magyarországi és törökországi történészei – köztük Fodor Pál, Hahner Péter, Kenyeres István, Fedeles Tamás, B. Szabó János, Négyesi Lajos, valamint Özgür Kolçak és Göksel Baş – osztották meg legújabb kutatási eredményeiket.
Diákprojekt a fókuszban: Tudomány a történelemtanulásban
A tudományos ülésszak zárásaként került sor a Mohács 500 Dialogue projekt bemutatására, amely az MCC Tanuláskutató Intézet és a törökországi Tevinanc gimnázium együttműködésében, Alpár Benedek junior kutatónk koordinálásával valósul meg.
Dr. Fodor Richárd „Párhuzamos nézőpontok: török–magyar diákprojekt a Mathias Corvinus Collegiumban” című prezentációja rávilágított arra, miként hasznosulhatnak a legfrissebb történettudományi eredmények a mindennapi tanulásban, különösen a következő területeken:
Történelmi gondolkodás és forrásértelmezés,
Nézőpontváltás és multiperspektivikus szemlélet kialakítása,
Nemzeti narratívák helyett egy közös értelmezési tér megteremtése.
Túl Mohácson: Széles körű történeti párbeszéd
A projekt nem ragad le 1526-nál; Mohács örökségét egy hosszabb távú, tágabb tematikájú együttműködés alapjaként értelmezi. A diákok a csata mellett olyan izgalmas témákkal is foglalkoznak, mint:
Bécs 1683-as ostroma és a korabeli hírszerzés,
Az 1849 utáni magyar emigráció oszmán vonatkozásai,
A magyar–török őstörténeti kapcsolatok.
Aktív alkotók, nem csak hallgatók
A program különlegessége a twinning (ikerintézményi) jellege: nyolc magyar és nyolc török középiskolás diák dolgozik együtt egyetemista mentorok, mentortanárok és történész szakértők támogatásával.
A diákok nem csupán passzív résztvevői, hanem aktív alakítói a folyamatnak. Workshopokon, kutatómunkán, tanulmányutakon és konferenciaszerepléseken keresztül maguk is tudományos posztereket és prezentációkat készítenek.
Dr. Fodor Richárd kiemelte: a kezdeményezés egyszerre nemzetközi tehetséggondozás és modern történelemdidaktikai program. A valós nemzetközi kutatási folyamat során a fiatalok interkulturális, digitális és tudományos kommunikációs kompetenciái egyaránt fejlődnek, miközben elsajátítják a kritikus történészi látásmódot.
