Ha egy tudás csak korlátozott térben működik, nem nevezhetjük tudásnak. Ha tudásnak vagy bölcsességnek nevezzük, akkor azt meg kell osztani az emberiséggel.
Dr. Hongzhi Zhang az ausztráliai Monash Egyetem oktatója, ahol az ázsiai módszertanok nemzetközi oktatási rendszerekbe való integrálását szorgalmazza. Saját kínai nemzetközi diákként szerzett tapasztalataiból kiindulva Dr. Zhang felismerte, hogy a nyugati elméletek alkalmazása a kínai kontextus elemzésére jelentős kihívásokkal jár. Ezek a tapasztalatok rámutattak a nyugati központú keretek hiányosságaira, és arra ösztönözték Dr. Zhangot, hogy olyan alternatív módszertanokat kutasson, amelyek jobban megragadják a globális tudás sokszínűségét.
Természetes módon vezettek minket a nyugati elmélet alkalmazásához saját problémáink vizsgálatára. Ez számomra a doktori tanulmányaim második évében vált relevánssá, mivel az adatgyűjtést Kínában végeztem, interjúkat készítettem döntéshozókkal, és sok dokumentumelemzést végeztem. Ha nyugati elméleteket alkalmazunk a kínai politika elemzésére, az problémás.
Jelentős ideig a nyugati elméleti modellek nagy befolyással bírtak az akadémiai kutatásban, alapértelmezett elemzési módszerként szolgálva. Azonban Dr. Zhang nehézségekbe ütközött, amikor ezek a keretek nem voltak összeegyeztethetők Kína társadalmi-politikai és kulturális kontextusával. Doktori tanulmányai során felismerte, hogy a nyugati módszerek nem alkalmasak a kínai oktatási politikák értelmezésére, mivel nem tudják figyelembe venni az ázsiai kontextusban rejlő helyi árnyalatokat és összetettségeket.
Dr. Zhang erőfeszítései az ázsiai nézőpontok integrálása érdekében nem csupán a nyugati elméletek ázsiaiakkal való helyettesítésére irányultak; inkább egy kiegyensúlyozott módszertanra törekedett, amely tiszteletben tartja és magába foglalja a helyi kontextusokat. Ezt a megközelítést jelentősen befolyásolta doktori témavezetője, Jane Kenway, aki kezdetben a nyugati módszertanokkal dolgozott, de később korlátokba ütközött, amikor azokat ázsiai környezetben, például Hongkongban és Szingapúrban alkalmazta. Ez a kihívás arra késztette őket, hogy alternatív kereteket kutassanak, beleértve a tajvani tudós, Chen Kuan-hsing által kidolgozottakat is. Chen Kuan-hsing "Ázsia mint módszer" koncepciója új perspektívát nyújtott Dr. Zhang számára.
Új utat találtam a doktori tanulmányaim áttöréséhez, Ázsia mint módszer alkalmazásával, a nyugati elmélet módosításával és kínai kontextusban való alkalmazásával.
Ez a megközelítés az ázsiai filozófiai, történelmi és kulturális meglátások alkalmazását javasolja az oktatási kutatások keretbe foglalására, ezzel kihívást intézve a nyugati központú paradigmákhoz. Ez a módszer a nyugati elméletek adaptálását és testreszabását jelenti a helyi kontextusok jobb kiszolgálása érdekében, nem pedig azok teljes elvetését. Dr. Zhang elismeri, hogy bár az "Ázsia mint módszer" jelenleg hatékony, nem biztos, hogy ez az végső megoldás, és a jövőbeni fejlemények még alkalmasabb kereteket hozhatnak.
Bár úgy érzem, hogy az Ázsia mint módszer nem az akadémiai karrierem vége. Még mindig azt gondolom, hogy talán jobb lehetőségek, ötletek, koncepciók vagy elméletek létezhetnek, mint az Ázsia mint módszer a jövőben. Ezt érzem. De jelenleg, a tapasztalataim és ezen kérdés megértése alapján, még mindig úgy érzem, hogy nem találtam jobb utat.
Az "Ázsia mint módszer" potenciálja túlmutat Ázsián. Elősegíti a tudásgyártás inkluzívabb és reprezentatívabb megközelítését, és arra ösztönzi a kutatókat, hogy sokszínűbb forrásokat és perspektívákat vegyenek figyelembe. Ez a megközelítés globálisan előnyös lehet az oktatás számára, új kutatási előnyöket biztosítva és mélyebb megértést előmozdítva a helyi hagyományok és bölcsességek iránt, amelyeket a nyugati elméletek gyakran figyelmen kívül hagynak.
Ezek a darabkák, amelyeket tudásgyártásnak nevezünk, a történelemből és a jelenből származnak. Ez csak egy narratíva a világ megismerésére. Ha megváltoztatod a helyet, megváltoztatod a feltételeket. Ázsia módszere egy gondolkodásmódot kínál. Egy új kutatási előny, például a helyi hagyományokra való fókuszálás,
Dr. Zhang elismeri a nyugati akadémia szkepticizmusát az "Ázsia mint módszer" iránt, néhány kritikus szükségtelennek vagy redundánsnak tartja. Ezekkel a kihívásokkal szemben azonban jelentős támogatás és érdeklődés mutatkozik, különösen a nemzetközi konferenciák és kutatási egyesületek részéről. Úgy gondolom, hogy az ősi módszerek ötlete éppen jókor jött. Úgy tűnik, az ősi módszerek is új lehetőségeket kínálnak nekik. Néhány nyugati tudós elismeri a nyugati elméletek gyengeségeit. Ez azt jelenti, hogy az ősi módszerekkel mindenki hozzájárul ezekhez a területekhez különböző perspektívákból. Dr. Zhang elismeri az "Ázsia mint módszer" potenciálját európai kontextusban, beleértve Magyarországot is. Dicséri az MCC Learning from Asia Projectet, amiért innovatív kezdeményezést tett az ázsiai perspektívák integrálására az oktatási gyakorlatukba. Magyarország politikai, gazdasági és kulturális kontextusa kedvező környezetet biztosít az "Ázsia mint módszer" alkalmazására és potenciális előnyeinek kiaknázására.
Úgy gondolom, hogy Magyarország jelen pillanatban rendelkezik a politikai, gazdasági, sőt kulturális vagy földrajzi lehetőségekkel, hogy ezt a projektet jó kontextusban indítsa el. Az MCC Learning from Asia Projectnek meg kell ismernie az ázsiai országok, a nyugati elméletek alkalmazását a gyakorlatukban. És függetlenül attól, hogy sikerrel járnak vagy kudarcot vallanak, Magyarország tanulhat belőle.
Arra ösztönzi az akadémiai közösségeket, hogy folytassák az alternatív módszerek feltárását és maradjanak nyitottak az új ötletekre, amelyek kihívást jelentenek a megszilárdult paradigmák számára.
