„A változó világhoz való alkalmazkodáshoz, változás szükséges az oktatásban is.”

Így vezette fel Horváth Ádám, az Education: Next Oktatástechnológiai Szövetség elnöke, a 2023. november 10.-i kerekasztalbeszélgetést. 

A beszélgetés fő témája a tanterem evolúciója volt, különös hangsúlyt fektetve a társas kompetenciák, az önálló tanulás és a kreativitás fejlesztésére.  A kerekasztal keretében a résztvevők körbejárták, hogy a tanulási környezet fejlesztése szükségszerűen része az oktatás fejlesztésének és a különböző tanítási-tanulási célok eléréséhez különböző tanulási környezetekre van szükség, amelyek sajátosan lehetővé teszik, vagy segítik bizonyos tanulási eredmények elérését, illetve a nem megfelelő kialakítás esetében akadályozzák, vagy akár el is lehetetlenítik azt. 

A beszélgetésen szó esett olyan nemzetközi kezdeményezésekről, mint a Future Classroom Lab és a NOVIGADO projekt, amelyek újszerű térkialakításokat és pedagógiai módszereket mutatnak be, feltárva, hogy a különböző térelrendezések hogyan járulnak hozzá a különböző tanulási-tanítási célok eléréséhez. Emellett a Microsoft K12 Education Transformation Framework is említésre került, mint az innováció elindításának egyik kulcsfontosságú eszköze. 

Horváth Ádám a témát számos példával és jó gyakorlattal mutatta be, ahol kiemelte a hagyományos iskola - ahol ne beszélj másokkal, instrukciók alapján old meg a problémát, stb. - és a munkahely elvárasai közötti különbséget - ahol pedig beszéld meg másokkal a problémát, instrukciók nélkül old meg a feladatokat stb. Feltárta, hogy a tanulási terek közvetlenül meghatározzák az alkalmazható pedagógiai módszereket és így az elérhető pedagógiai célokat is. A hagyományos, padsoros teremben, ahol minden tanulónak egyszerre, ugyanazt a feladatot kell végrehajtania, ugyanazzal az eredménnyel, nem ad lehetőséget a különböző lehetőségek kipróbálására, a különböző vélemények ütköztetésére és így a kommunikációs, kollaborációs készségek fejlesztésére sem. 

A BIT (Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium) tervezője, Annus Marina a rugalmas tanulási terekre épülő koncepcióját osztotta meg. Az általa bemutatott képek a BIT épületéről, és az általa elmondottak plasztikusan ábrázolták a problémát és a megoldáshoz vezető utak egyikét. Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke, bemutatta a támogatott pprojektjeiket, ahol már 180 iskolában végeztek olyan átalakítást, amely lehetővé teszi a modern technológiával támogatott, kiscsoportos munkára épülő tanítást. Hajnal Gabriella továbbá elmondta, hogy az új tanulási környezet használatára, pedagógiai módszerekbe való beágyazására a tanárképzésen, illetve a pedagógus-továbbképzésen keresztül fel kell készíteni a tanárokat. 

Halász Gábor, a Tanuláskutató Intézet senior kutatója pedig pedagógiai oldalról egészítette ki a beszélgetést, szerinte a pedagógusoknak fontos és célszerű lenne továbbképzést adni az ilyen tanulási terekben történő oktatásról, ahol kiemelt szerepet kap a csoportmunka és a konsruktív pedagógia, továbbá az oktatáskutatás és az oktatási innováció szempontjai mentén a nyitott tanulási terek szervezeti befogadásának lehetőségein keresztül többek között feltárta, hogy a tanulási terek az oktatási innovációs rendszer részeiként értelmezhetőek ezért egyrészt az igény keletkezésétől a megvalósításon át az implementációig a teljes folyamatot kell vizsgálni, másrészt pedig bár meghatározhatóak a különböző tanulási terek főbb jellemzői, teljesen ezek nem sztenderdizálhatóak, mert ezeket a befogadó épület és közösség egyéb, egyedi adottságaihoz kell igazítani. 

A kerekasztal során kiemelték a gyakorlati tapasztalat fontosságát, példaként említve a HighTechsuli programot, amely már több hazai és határon túli iskolában alkalmazza a rugalmas térrendezési elveket.  

 Az MCC (Mathias Corvinus Collegium) Scruton kávézójában a Tanuláskutató Intézet által szervezett kerekasztal-beszélgetés kitűzött célja az volt, hogy szélesebb körben is megjelenjen a tanulási terek innovációjának kérdése, kiszélesítve a közgondolkodást a tanulás eszközei és módszerei mellett a tanulási környezetre is. Már az azonnali és az esemény utáni visszajelzések, hozzászólások is azt igazolták, hogy a kerekasztal-beszélgetés fontos és aktuális részét érintette az oktatás fejlesztése körül zajló társadalmi párbeszédnek. 

(A kerekasztal időkerete azonban arra nem adott lehetőséget, hogy azonosítsák, megkülönböztessék, definiálják a különböző tanulási környezeteket és megfogalmazzák a leírásukra alkalmas szempontokat, amelyek segíthetik a jövőben új terek kialakítását, illetve a meglévők átalakítását, fejlesztését annak érdekében, hogy a szükséges tanulási térkonfigurációk és berendezések a lehető legtöbb tanuló számára biztosítsák a lehető leginspirálóbb és legalkalmasabb fejlesztési környezetet. Minderre várhatóan a kerekasztal folytatása során kerülhet majd sor.